Weöres Sándor:

Ki minek gondol, az vagyok annak...

Ki minek gondol, az vagyok annak… 
Mért gondolsz különc rokontalannak? 
Jelet látsz gyűlni a homlokomra: 
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, 
Mert fénye-árnya terád sugárzik. 
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: 
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. 
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. 
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; 
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod: 
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. 

Igen,ez a cím helytálló!

Akkor kezdem :) már tervezem egy ideje,hogy írjak,de ezen a héten történt valami.Egy nekem egyáltalán nem tetsző dolog,egy Barátommal kapcsolatban.Erről bővebben kicsit később és a véleményemről,mert van.Még szép,hogy van :)Szóval az imént megemlített Barátom kérdezte nem gondoltam-e még arra,hogy írjak blogot vagy esetleg mást.

De gondoltam!S most elkezdtem :) 

Sosem értettem,hogy az emberek nagy része,miért szeretné mindenáron a másik ember életét megváltoztatni,tanácsot adni kérés nélkül,bele vauzni mit,hogyan,mikor,amikor a saját,többnyire igen sivár és szerintem szánalmas életét nem tudja,de messzebb megyek,nem akarja megváltoztatni.Ha van tipp vagy gondolat ne fogd magad vissza. :)